Ezek a feladatok a magyar érettségin

A tanulóknak 240 perc alatt kell végezniük a kérdéssorral.

Az Oktatási Hivatal elnöke megkeresésünkre értékelte a több mint egy éve érvényben lévő érettségi rendszer eddigi tapasztalatait, és azt is elárulta, hogy a különböző jubileumok mennyire befolyásolják a feladatlapok összeállítását. Míg az MCC szakmai és oktatási igazgatója a magyarérettségivel kapcsolatos véleményét osztotta meg lapunkkal.
2024 volt az első év, amikor az érettségi vizsgák követelményrendszerét és feladatstruktúráját a felmenő rendszerben bevezetett, 2020-as NAT alapján állították össze. A magyar írásbeli dolgozat egyszerűbbé vált: az első részből kimaradt a gyakorlati szövegalkotás, a második feladatsorban pedig már nem szerepel az összehasonlító elemzés. Matematikából a korábbinál hangsúlyosabbá váltak a pénzügyi feladatok és a statisztika, kikerült viszont a témák közül többek közt a másodfokú egyenletrendszer, az abszolútértékes egyenlet és az algebrai törtek.
Történelemből a korábbi 12 helyett 7 témakör szerepel a követelmények között, így az összevonás eredményeképpen lehetővé vált, hogy a világtörténelmet és a magyar történelmet összekapcsoló feladattípusokat hozzanak be.
De új témakörök jelentek meg az idegen nyelvi vizsgák feladatsoraiban, valamint a digitális kultúra tantárgy esetében is. A biológia vizsga 120 helyett 150 perces lett és a problémamegoldó feladatok kerültek előtérbe. Míg fizika, kémia és földrajz tantárgyak esetében nagy sikert aratott, hogy a szóbeli számonkérés projektfeladatokkal is kiváltható.
Az új rendszerrel kapcsolatos eddigi tapasztalatokról és visszajelzésekről Brassói Sándort, az Oktatási Hivatal (OH) elnökét kérdeztük. Brassói lapunknak hangsúlyozta, hogy a vizsgarendszer megújítása során a szakértői bizottságok arra törekedtek, hogy
a tartalmi és formai elemek koherens rendszere jöjjön létre.
A NAT 2020 az I.1. fejezetében ezt így fogalmazza meg: „A NAT szándéka, hogy a teljesítmény növelésére sarkalljon tanítványt és tanárt egyaránt, hogy az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen, ennélfogva egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között” – idézte fel.
„Általános megállapításként elmondható, hogy
a vizsgarendszer egységesebben, objektívebben értékelhető, jobban épít a tanórán elsajátítható (lexikális) tudásra,
ugyanakkor – az erre alkalmas vizsgatárgyak esetében – lehetőséget ad az önálló kutatásra épülő projektmunkák készítésére”.
Ezzel a vizsgarendszer egyszerre segíti a hagyományos műveltség megalapozását, valamint a más módszerrel nehezen mérhető kreatív feladatmegoldások és a prezentációs képességek bizonyítását – összegezte az eddigi tapasztalatokat az Oktatási Hivatal elnöke.
Majd kiemelte, hogy
a vizsgarendszer legnagyobb figyelmet kiváltó újítása a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy 20 pontos irodalmi feladatlapja volt.
Ez a feladatlaprész – bár az összpontszámhoz viszonyított súlya csekély, mindössze 13 százalék – olyan ismereteket kér számon, amelyek a műértelmezés elengedhetetlen tudáselemei. Bevezetése hozzájárult ahhoz, hogy az érettségi eredmények közelítsenek az iskolai évvégi osztályzatokhoz – magyarázta Brassói Sándor.
A Hivatal elnöke az idei érettségi időszak első napjait is értékelte a Mandinernek. Mint fogalmazott, az első – reprezentatívnak semmiképp nem tekinthető – visszajelzések szerint
a tanulók és pedagógusok teljesíthetőnek, az iskolai és a vizsgakövetelményekhez jól illeszkedőnek, korrektnek tartották a feladatsorokat.
Ezt is ajánljuk a témában
A tanulóknak 240 perc alatt kell végezniük a kérdéssorral.
Az iránti érdeklődésünkre, hogy a különböző jubileumok – mint például idén Jókai Mór születésének 200. évfordulója – vagy az olyan felkapott témák, mint Hunyadi János hőstettei mennyire befolyásolják a feladatlapok összeállítását, az Oktatási Hivatal vezetője azt felelte, hogy az érettségi feladatsorokat minden évben egy feladatlapkészletből sorsolják. „Ezek a feladatlapkészletek évről évre új feladatlapokkal bővülnek, de mindig tartalmaznak a korábbi években készült feladatsorokat is.
Így csak a véletlenen múlik, hogy az adott évi feladatsor melyik naptári évben készült, mint ahogy az is, hogy tartalmaz-e »évfordulós« szerzőre vonatkozó kérdést”
– mondta el Brassói.
Végül arra a kérdésünkre, hogy az Oktatási Hivatal mit tanácsolnak a vizsgázóknak, mire fókuszáljanak a szóbeli érettségikre való felkészülésnél, az OH elnöke azt válaszolta, hogy az új, részletes érettségi követelmények 2021-től ismertek. Az előrehozott érettségi vizsgákat 2022-től ezek alapján teljesítették az új NAT szerint tanulók. A mintafeladatsorok mellett a korábbi időszakok nyilvános írásbeli feladatsorai is segítik a vizsgára készülést, amelyek elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján (oktatas.hu).
A kötelező vizsgatárgyak közül a magyar nyelv és irodalom vizsgára való felkészülést segítette a Hivatal által kiadott feladatgyűjtemény és részletes szakmai útmutató.
Brassói Sándor válaszát azzal zárta, hogy a szóbeli vizsgákra elsősorban a tankönyvekből, iskolai jegyzetekből lehet felkészülni, de az oktatas.hu portálon elérhető követelményeket és vizsgaleírásokat is érdemes tanulmányozni, hiszen ezek tartalmazzák például a szóbelin megjelenő témaköröket, a tételek felépítését, a várható feladattípusokat és a használható segédeszközök felsorolását.
Constantinovits Milán, az MCC szakmai és oktatási igazgatója, magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus megkeresésünkre elmondta, hogy az idei magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi írásbeli része a visszajelzések alapján nem okozott különösebb meglepetést sem a szakmai berkekben, sem a diákok között. „Izgalmat” egyedül az újdonságként bevezetett műveltségi feladatsor jelentett, amit előzetesen számos kritika övezett. Bírálói visszalépésnek tartják, az értelmezési és alkotási készség rovására a lexikális tudás térnyerését látva benne. Sokan pedig a várható, irreális nehézségét kárhoztatták. „Az aktuális feladatsort megismerve azonban az valójában irodalmi műveltség alapelemeire kérdezett rá, így átlagos felkészültséggel is megoldható volt” – jelentette ki Constantinovits.
Majd hozzátette, „tágabb kontextusban ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a magyar nyelv és irodalom tekintetében is igaz, miszerint a kompetenciafejlesztés és a tárgyi tudás átadása nem egymással versengő, hanem egymást feltételező pedagógiai törekvések”.
Az MCC szakmai és oktatási igazgatója ezután azzal folytatta, hogy a középszintű szövegértelemzés közkeletű témát, a névadási szokásokat és jogi kereteket járta körül, jól értelmezhető, konzekvens kérdésekkel. A szövegalkotási rész első feladata egy Örkény-novella értelmezését várta el, ez sem bizonyult éppen nehezen olvasható és dekódolható textusnak. A másik szövegalkotási feladat a történelem és az irodalom kapcsolatát helyezte középpontba, itt a téma tágassága jelenthetett nehézséget vagy épp kapaszkodót a novellaelemzésre kevésbé felkészült tanulóknak – hívta fel a figyelmet.
„Összességében az érettségi szaktárgyi változásai pozitívnak értékelhetők, és teljesíthető kihívás elé állították a végzős évfolyamot” – húzta alá.
Constantinovits Milán végül arról is beszélt kérdésre válaszolva, hogy a szóbeli vizsgák pedig a személyes prezentálási és érvelési készségre koncentrálnak, ahol megnövekszik a magyartanárok mozgástere, hiszen megadott szempontok alapján maguk állíthatják össze a konkrét tételeket. „Itt a siker kulcsát a tételekre specializált készülés és az előadókészség gyakorlása jelenti” – hangsúlyozta a pedagógus a Mandinernek.
Nyitókép: illusztráció
Ezt is ajánljuk a témában
Hangzik el az egyik szereplő szájából a ma este a TV2-n dupla résszel debütáló Hunyadiban. A tízrészes sorozat készítői remélik, a mondat a jelenben is érvényes lehet, siker esetén pedig nincs kizárva a folytatás.